Az ősi nemzetségi címer (vörös pajzsban arany hárslevél) a későbbi időkben naturalisztikusabb formát nyert, s Lorántffy Mihály 1614-es pecsétjén a hárslevél már gallyas fatörzzsel is el van látva.

Szederkény középkori pecsétjének körirata: SZEDE RKÉNY.
Emblémájában sisak felett három ágú korona, két oldalán foszlányok, fölötte kardot tartó kar (mely a hajdúkra utal), két oldalán egy-egy csillag látható. 

A város címere kör alakú, ezüst alapon több főrészből álló jelkép.

CÍMERTALP:  A város címere a díszfoglalat alsó részében a Tisza folyó jelképes hullámábrázolásával kezdődik, mely a folyó fontosságát, nagyságát, valamint az őt tápláló négy folyót - Bodrog, Sajó, Kőrös, Maros - jelképezik. A háttérben látható hármashalom Szent István kora óta a Magyarországra utalás egyértelmű heraldikai ábrázolása.

CÍMERKÉP: Pajzs alakú, négy mezőre osztott. A felső vörös mező közepén aranyszínű phőnix madár található, amely a kisarjadó új életet, az örök megújulást jelképezi. Az alsó, három részre osztott mező jelentése a történelmi múltra utal. A két oldalt vágott kék mezőben, ezüstszínű kardot tartó kar Tiszaszederkény középkori pecsétjéből való, a hajdúk vitézségére, bátorságára, fontos hadiszerepére utal. A kék szín a Tisza és a Sajó folyót jelképezi. Az alsó, vörös mezőben a fatörzsből kihajló kétágú aranylevél Lorántffy Zsuzsanna jelképe, a Lorántffy családhoz való kötődést fejezi ki.

CÍMERTARTÓ:  A címerképet tartja, illetve mellette áll a két aranyszínű, kétfarkú oroszlán, melyek Borsod megye ősi, választott jelképei. Ezek az oroszlánok a megye védelmében és az új város védelmezésére kimeresztett karmukkal vérük ontására is képesek, s egyben kiemelik a hármashalom közepéből az új magyar várost.

RANGJELZŐ KORONA: Egyszerű nemesi rangkorona tíz gyöngyszemmel - öt piros, öt kék színű -, mely a városi előjogot, a várost, a várossá válást mint adományt jelképezi.

A címer felső részén a korona felett kék színű szalagon a felirat a város nevét tartalmazza. [>>]