I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna legidősebb fiát, Györgyöt (1621-1660) a fejedelmi trónra szánták. 1640-ben, mindössze 19 évesen nevezték ki a váradi erőd kapitányának, 1642-ben pedig az erdélyi országgyűlés is elfogadta, hogy ő örökli a fejedelmi trónt. 

1643-ban Báthory Zsófiával kötött házassága révén – a hatalmas Rákóczi-uradalmak mellé – az egykori fejedelmi család birtokait is megszerezte. Először 1644-ben I. Rákóczi György hadjárata idején kormányozhatta az országot. Trónra lépésekor Erdély a fénykorát élte.

1660–61 során az addig virágzó Erdélyt a törökök és tatárok végigdúlták, a fejedelemség elvesztette Váradot és Lippát. Uralkodása a kedvező lehetőségek és a nagy várakozás ellenére - elsősorban merészsége, makacssága és felelőtlen kockázatvállalása miatt - romlást hozott az addig fénykorát élő Erdély számára. Csak néhány hónappal élte túl édesanyját, Lorántffy Zsuzsannát.