Skip navigation

Mindennapi élet a sárospataki várban

A vár fénykora

A fejedelemasszony a sárospataki vár már korábban megkezdett fejlesztését továbbra is tevékenyen irányította. Rangjukhoz méltóan bővítették a várat, erősítették és felépítették a déli Lorántffy-szárnyat, a loggiát és az ágyúteraszt. Az úgynevezett Lorántffy szárny egyik díszes ablaka alatt ma is olvasható ez a felirat:  

SUSANNA LORÁNTFFY D.G. PRI. TRA. ET PAR. R. HUNG. DNA.  („Lorántffy Zsuzsanna, Isten kegyelméből Erdély fejedelemasszonya és a magyar királyság részeinek úrnője.”)

Ő építtette a Perényi-szárnyat és a Vörös-tornyot összekötő oszlopos-árkádos lépcsőt és a loggiát (Lorántffy-loggia). 1656-ban a Vörös-toronyra ágyúállással új szintet emeltek magas gúlatetővel, sarkain négy őrtornyocskával. 

Lorántffy-loggia [»]

LOGGIA

Olasz szó, magyaros írásmóddal: lodzsa. Az építészetben hagyományosan pillérekre vagy oszlopokra támaszkodó, nyitott, árkádos csarnok, boltíves galéria.

Nézz utána!

Melyik magyar papírpénzen szerepel a sárospataki vár?

Enable JavaScript

Gombos-kert

Híres volt a vár körül elterülő Gombos-kert, amelyben Lorántffy Zsuzsanna szívesen szorgoskodott. Előszeretettel vásárolt különleges virágmagvakat, oltványokat, citromfákat, és küldte ezeket ajándékba családtagjainak és barátainak. 

A kert nemcsak munkát adott számára, szívesen ebédelt vagy pihent gyermekeivel a kertben.  A gyógynövényekkel és füvekkel bevetett kert a ragályok és betegségek elleni védekezést szolgálták. A kor főúri asszonyainak felelőssége volt kisebb bajokra enyhülést találni, vagy a nehezen beszerezhető orvosságok megérkezéséig a saját patikából a családnak és ház népének orvoslását biztosítani. Ez alól nem volt kivétel Lorántffy Zsuzsanna sem. Sok betegségre volt saját készítésű gyógyszere, például gyomorfájásra kamilla és körömvirág főzete, fogfájásra pedig a fekete gyopár. Az egyik feljegyzés szerint 71 üvegben 26 féle gyógyszert számláltak.

Olvasnivaló

"...Erdélyi fejedelemnéként Lorántffy Zsuzsanna is virággal gondoskodott környezete szépítéséről. Beszterce városától szép füveket, virágokat, magokat, valamint rozmaringot, spikinardot (levendulát), ciprust és nemesített szegfüvet is kért. A pozsonyi mintakerttel szoros kapcsolatot tartott fenn, az első tulipánok és nárciszok így kerülhettek Erdélybe. Azonban minden igyekezete ellenére fekete tulipánt és szederjes színűt nem sikerült szereznie még Lippay György érseknek, a kert tulajdonosának sem. Nem véletlen a nagy érdeklődés a tulipán iránt, ez az időszak az, amikor a tulipán hihetetlen tündökléssel emelkedett a virágszeretők között. A növekvő keresletre utal a tulipánhagyma árának emelkedése. Nadányi János 1669-ben Kolozsváron megjelent, erdélyi kertészkönyvként elhíresült könyvfordítása sem tartalmazott a tulipán termesztésére vonatkozó adatokat. Bár Comeniusnak, Lorántffy sárospataki tanítójának könyvében már szerepelt a tulipán, a viola, a hyacinthus, a nárcisz, a rózsa és a szegfű mellett. A „mezei virágok” csoportján belül említette a gyöngyvirágot, a Teucrium chamaedryst, a Centaurea cyanust és a kamillát..."

Részlet Csoma Zsigmond – Tüdősné Simon Kinga: Virág és virágkultúra a késő reneszánsz erdélyi kertekben (16–17. század) [»]

Nézz utána!

Milyen virág a hyacinthus?

Enable JavaScript

Hímző iskola

Zsuzsanna a fejedelemasszonyi teendői mellett élte a főúri asszonyok mindennapjait. Udvarában nemesek lányai nevelkedtek, akik felkészültek a gazdálkodásra, a feleségi szerepre. Hímző iskolát működtetett, ahol a főúri lányok megtanulhatták a különböző hímzési technikákat, köztük az úrihímzést. Elkészítették kelengyéjüket, hímeztek ágytakarókat, párnavégeket, étekfogó kendőket és úrasztali terítőket is. 

ÚRIHÍMZÉS

Magas művészi és technikai színvonalú, sajátosan magyar hímzéseknek a gyűjtőneve, melyek a 16. század második felétől a 18. század közepéig készültek Magyarországon. Ornamentikája túlnyomó részben bibliai növényi, a gránátalma, a tulipán, a rózsa (rozetta) és a pálmalevél (palmetta) változatos ábrázolásai fordulnak elő.

A virágbokrok mintakincseiben a növények gazdag pompával virágzanak: liliom, írisz, csillagvirág, búzavirág, bogyók, makk, akáclevél, akantuszlevél, gyöngy­virág, és egyéb stilizált virágok. Gazdagon jelennek meg a gyümölcsök: ananász, szőlő, körte, füge. Jelentősek egyéb szimbólumok: szív, kehely, kéz, csillag, sákramentumok és heraldikai jelképként a címerpajzs.

Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony úriasztali terítője. Felvidék, 17. század.
A Sárospataki Református Kollégium Múzeumának tulajdona [»]

Kelemen Zoltánné úrihímzése

díszítőelemek összessége, díszítőművészet